Mi a különbség a szulfátok és a kelátok között?
A növények csak akkor tudnak jól fejlődni, ha megfelelő és elegendő tápanyagot kapnak. Egyes elemekből többet, másokból kevesebbet igényelnek. Azokat az elemeket, amelyekből többre van szükségük, makroelemeknek nevezzük; ezek a nitrogén, a foszfor, a kálium, a kalcium, a kén, az oxigén, a hidrogén és a magnézium.
Azok az elemek is nélkülözhetetlenek az életben maradásukhoz, amelyekből kevesebb kell nekik; ezek az úgynevezett nyomelemek. Szakértőnk az alábbiakban elmondja, mit kell tudni a nyomelemekről, és hogyan lehet kijuttatni őket.
Mik azok a nyomelemek?
Nyomelemeknek vagy más szóval mikroelemeknek nevezzük azokat a tápanyagokat, amelyekből kevesebb kell a növények stabil fejlődéséhez. Ide tartozik a bór, a molibdén, a mangán, a réz, a cink és a vas, és mindegyiknek megvan a maga szerepe. Bár a nyomelemekből kisebb koncentrációra van szükség, rendszeres mintavétellel megelőzhető a hiányuk.
Az alábbiakban többet is megtudhat az áltaunk forgalmazott nyomelemekről.
A nyomelemek kijuttatása
Mint korábban már említettük, a nyomelemek többféle módon is kijuttathatók a kultúrának. Kizárólag a növény igényeitől függ, hogy melyik módszert érdemes alkalmazni. Használhatunk például valamilyen nyomelemkeveréket. Ezek különböző nyomelemeket tartalmaznak vegyesen, és gyakran egy adott kultúra vagy növényfajta igényeinek megfelelően vannak összeállítva. A nyomelemek kelátok vagy szulfátok formájában vannak jelen ezekben a tápoldatokban.
Ha célzottabb adagolásra van szükség, külön-külön is kijuttathatjuk a szükséges elemeket a megfelelő szulfátok és kelátok segítségével. De pontosan mi is a különbség ezek között??
Szulfátok
A szulfát valójában egy oxidált kénvegyület, amit a növények gyökerei fel tudnak venni. A szulfát formájú nyomelemek esetében ehhez az oxidált kénvegyülethez kapcsolódik az adott nyomelem. A szulfátok immobilisak, vagyis nehezen jutnak el a növény minden részébe. A talajban viszont nagyon is mobilisak, ezért a talajba kerülve gyorsan elérik a gyökereket. Szulfátok használata esetén mindig vegye figyelembe, hogy gyorsan kimosódnak, továbbá ügyeljen arra, hogy a nyomelemek szulfátjait a B tartályba töltse.
Kelátok
A kelát erősen körbefogja az adott tápanyagot, így biztosítja, hogy az tovább megmaradjon elérhető formában, és ne csapódjon ki, amikor a kelátot feloldják a tápoldatban. A kelát típusától, illetve stabilitásától függ, hogy a kelát formájú nyomelem mennyire nehezen csapódik ki. Végezetül a kelát formájú nyomelemek mobilisabbak a növényben, így biztosítják a felvett elem eloszlását.
A párolgás hatására a tápanyagok áthelyeződnek a növényen belül. Mivel télen hidegebb van, a növények kevesebbet párologtatnak, így az elemek elmozdulása is nehézkesebbé válik. Emiatt télen tanácsos kelátokat alkalmazni.
A vaskelátokat mindig az A tartályba töltse, a nyomelemek szulfátjaival ellentétben.
Mi a különbség a szulfátok és a kelátok között?
Tehát a nyomelemeket szulfátok és kelátok formájában lehet kijuttatni. A két forma abban különbözik egymástól a legjobban, hogy mennyire stabilak a gyökérkörnyezet, illetve a talaj vagy a termesztőközeg eltérő pH-értékei mellett.
A szulfátok jóval kevésbé stabilak, mint a kelátok. A stabilitás határozza meg, hogy milyen tartományban érhető el az elem. A kelátok erősebbek és tisztábbak, ezért jobban használhatók tápoldatozásra. De éppen a tisztaságuk miatt drágábbak is a szulfátoknál. A szulfátok jól alkalmazhatók a gyökérkörnyezet, illetve a talaj vagy a termesztőközeg pH-szintjének növelésére, valamint a gombák és a penészedés leküzdésére, és alacsonyabb áruk miatt népszerűbbek, mint a kelátok.
Kizárólag az alkalmazástól függ, hogy kelát vagy szulfát formájú nyomelemet érdemes-e választani. Tápoldatozásra mindkettő megfelelő.
Megbízható, hatékony és gyors
Töltse ki az űrlapot, és munkanapokon 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot. Csapatunk örömmel segít Önnek bármilyen felmerülő kérdés esetén.
- Több, mint 140 éves tapasztalat
- Szakértő tanácsadás