+36 62 653 555 
+36 62 653 555
A víz mellett a CO2 az a tápanyag, amire a növényeknek leginkább szükségük van. A termelők ezért többlet CO2 kijuttatásával segítik a kultúra fejlődését. Ez a gáz ugyan jelen van a légkörben is, de nem elegendő arányban ahhoz, hogy megfelelő ellátást biztosítson a növényeknek. A légkör CO2-koncentrációja átlagosan 400 ppm, de a növényházas kertészetek ennél magasabb CO2-szint elérésére törekednek a kultúra optimális növekedése érdekében, ami csak további CO2 adagolásával oldható meg. Erre többféle módszer is van; ezeket mutatja be szakértőnk ebben a cikkben.
A kertészetek többnyire a kapcsolt energiatermelés során keletkező égéstermék felhasználásával növelik a növényházak CO2-koncentrációját. Ebben az égéstermékben jelentős mennyiségű CO2 található, ugyanakkor káros gázokat, például nitrogén-oxidokat és etilént is tartalmaz. A kapcsolt energiatermelő rendszerben füstgáztisztító berendezést használnak az égéstermék tisztítására, melynek során kémiai reakció játszódik le a káros gázok és a karbamid között, és ennek eredményeként a káros gázok elégnek.
Ne feledje: a karbamidban lévő szennyeződések miatt a füstgáztisztító berendezés elhasználódhat, és akkor a káros gázok elérhetik a kultúrát. Ezért rendszeresen ellenőrizni kell a füstgáztisztító berendezést, és időben el kell végezni a szükséges karbantartási munkákat.
A CO2 késztermékként is kapható. Ha ezt a módszert szeretné alkalmazni, rendelkeznie kell egy gázpalackkal, amit az ammóniagyártó létesítményektől rendelhető tartálykocsiból lehet feltölteni tiszta szén-dioxiddal.
A CO2 helyes adagolásához feltétlenül mérni kell a CO2-szintet egy CO2-mérő segítségével, a növényházon kívül és belül is, hogy szükség esetén módosítani lehessen. Gondoskodjon a CO2-mérő rendszeres kalibrálásáról, mert bizonyos idő elteltével a készülék veszíthet a pontosságából, és hibás mérési eredményt adhat.
A CO2 kijuttatása során ügyelni kell arra, hogy a szén-dioxid tiszta legyen. Ha az egyéb gázok koncentrációja túl magas, a kultúra nem fejlődik megfelelően. Ez a kockázat fokozódik, ha ritkábban nyitják az ablakokat. A legtöbb kárt a korábban már említett nitrogén-oxidok (NOx) és az etilén okozhatják, ami a gyakorlatban 10–20 százalékos termés- és minőségcsökkenést jelenthet.
Ezek a gázok nemcsak a CO2-adagolás következtében kerülhetnek a növényház levegőjébe, hanem például a növényházban alkalmazott, belsőégésű motorral működő berendezések (például a Pulsfog ködképző) használata folytán és a szállítást végző teherautók kipufogógázából is. Ezért ügyelni kell arra, hogy a motorok ne járjanak feleslegesen.
Ha szén-dioxidot juttat a növényház levegőjébe, fontos, hogy figyelje a levegő minőségét. Így időben intézkedhet, ha túlzottan megnő a nitrogén-oxidok és az etilén koncentrációja a növényházon belül. A kockázati korlát a NOx esetében 40 ppb, az etilén esetében pedig 11 ppb, bármilyen növényházi kultúra esetén. Ezek az értékek folyamatos kitettségre vonatkoznak.
