+36 62 653 555 
+36 62 653 555
Ha valamilyen módon megváltoztatjuk az öntözővíz összetételét, például hozzáadunk valamilyen szert, időbe telik, amíg a változás (vagyis az új összetételű víz) eléri a növényeket. Ezt az időt nevezzük a víz szállítási idejének.
Ahogyan az öntözőrendszerek egyre nagyobbak lesznek, a szállítási idő is egyre nő, a csepegtetőrendszereknél különösen. A szállítási idő növekedése számos következményt von maga után – ezekről olvashat bővebben ebben a cikkben.
A szállítási idő növekedését illetően nem a gerincvezeték, hanem a csepegtetőrendszer játszik meghatározó szerepet. A növényházas kertészetekben egyre hosszabb és vastagabb öntözőcsöveket használnak. Nagyjából a teljes csőhosszúság felén túl a víz szállítási ideje jelentősen meghosszabbodik, a csővezeték utolsó 15 százaléknyi szakaszán pedig egészen szélsőséges lehet ez a növekedés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy főleg az öntözőcső utolsó szakasza mentén elhelyezkedő növényeket sújtják leginkább a szállítási idő növekedésének (komoly) következményei.
Egy változtatás esetén sok vizet kell felhasználni ahhoz, hogy az utolsó növényekhez is elegendő szer jusson el. Emiatt az alkalmazott szerből is nagyobb mennyiségre van szükség, hogy megfelelő hatást fejtsen ki a kultúra minden részén. Így aztán a tápoldatozás kevésbé lesz egységes: mire az öntözővíz elér az öntözőcső végén levő növényekhez, addigra a cső elején található növényeknél már megkezdődik a kimosódás. Ezáltal a tápanyagok és a növényvédelmi szerek egy része veszendőbe megy.
Emellett a hosszú szállítási idő miatt a változás érvényesítése is tovább tart. Ez utóbbira különösen fontos odafigyelni telente, amikor kevesebb öntözésre van szükség: ilyenkor akár egy hét is eltelhet, mire az öntözővíz elér az utolsó növényhez. Ez azt eredményezheti, hogy a változás túl későn érkezik, vagy a szer (részben) elveszti a hatását a hosszú szállítási idő miatt, és viselni kell ezek minden következményét.
A cső belsejében biofilm képződhet, amiben baktériumok telepedhetnek meg. Ezek a baktériumok a nitrátokat nitritekké alakítják, amelyek nemcsak mérgezőek, de a növények gyökércsúcsait is károsítják. Ráadásul az átalakítás miatt a víz pH-értéke is csökken. A gyakorlatban 3 – 3,5 pH-értékeket is mértek.
A szállítási idő lerövidítésének egyik módja az, hogy vékonyabb öntözőcsöveket (vagy lehetőség szerint teleszkópos csöveket) használunk. Mivel a vékonyabb tömlő kevesebb vizet tartalmaz, a víz gyorsabban átfolyik rajta, és így hamarabb elér a végére. Emiatt hamarabb csökken az EC, kevesebb szennyvizet vagy öblítővizet kell elvezetni, és kisebb lesz a kibocsátás. Emellett kevesebb biofilm képződik. Vékonyabb öntözőcső használata esetén figyelembe kell venni a tömlőben kialakuló nyomásveszteséget, de ennek kiszámításában készséggel állunk rendelkezésére.
A szállítási idő lerövidítésének egy másik módja az öntözőcső egyirányú táplálása. Egyirányú táplálás esetén a zérópont (az a pont, ahol a víz nem folyik) az öntözőcső végén van. Itt a leggyengébb az öntözővíz minősége a szennyeződés miatt, és itt alakul ki először dugulás. Kétirányú táplálás esetén a zérópont a cső belső falától egyharmad távolságra található – ezért előnyösebb az egyirányú táplálás. Bár ez a módszer nem oldja meg teljesen a szállítási idő problémáját, arra jó, hogy a szállítási idő ne növekedjen tovább.
Végezetül olyan csepegtetőket is használhat, amelyek nagynyomású fúvókával rendelkeznek. Ebben az esetben az összes csepegtető zárva marad, és emiatt jóval kevesebb mennyiségű vízre van szükség. Ez a fajta csepegtető lehetővé teszi, hogy kimossák a „régi” öntözővizet a rendszerből, és feltöltsék friss öntözővízzel anélkül, hogy a „régit” kijuttatnák a növényeknek.
