Ebben a cikkben szakértőnk elmagyarázza, mi a különbség a szerves és az ásványi trágyák, más néven műtrágyák között.
Szerves trágyák
A szerves trágyát szerves anyagok, például baktériumok, penészgombák, rovarok, férgek és más organizmusok alkotják. Ezek a természetes anyagok serkentőleg hatnak az élő talajra.
A szerves trágya általában csak azután válik tápanyagként elérhetővé a növények számára, hogy a talajban élő organizmusok lebontották. A tápelemek felvételének idejét, mennyiségét és sorrendjét maga a növény határozza meg. A szerves trágya közvetett módon segíti a növények járványokkal, vírusokkal és betegségekkel szembeni ellenálló képességét.
Egyes kultúrákban a szerves trágya használata azzal a hátránnyal járhat, hogy a termény kellemetlen szagú lesz miatta. Ez azért van, mert a trágya növényi és állati eredetű természetes anyagokat tartalmaz. A hátrányoktól eltekintve a szerves trágyáknak számos előnyük van.
Ásványi trágyák
Az ásványi trágyák vagy műtrágyák nem csak és kizárólag természetes anyagokból készülnek. Ez azért van, mert a műtrágya egy vegyi folyamat eredményeként áll elő. Mindazonáltal a műtrágyában jelen levő anyagok a természetes környezetben is megtalálhatók.
Az ásványi trágyában levő összes elem azonnal felvehető a növény számára, mert nincs szükség azok átalakítására. Ez előnynek tekinthető, mivel a műtrágya nem függ a talajban levő organizmusoktól. Ráadásul ezek a trágyák könnyen oldhatók, így egyszerűen kijuttathatók az növényre. Mindemellett a tápanyag-összetétel összehangolható a növény igényeivel, ezért mindig megfelel a termelő kívánalmainak.
A szerves trágyákkal ellentétben az ásványi trágyák használata esetén a növény maga „választhatja ki” azokat az elemeket, amikre az adott pillanatban szüksége van. Az ásványi műtrágyák alkalmazása irányítottabb vagy célzottabb trágyázást tesz lehetővé. Így a növény minden igénye kielégíthető a tápanyag-összetétel megfelelő kialakításával, és a növénynek nem kell „választania”.
Az ásványi műtrágyák nem támogatják a talajban élő organizmusokat, ami hátránynak tekinthető. Emellett az ásványi trágyákban több nátrium van, mint a szerves trágyákban. A nátrium felhalmozódhat, és károsíthatja a gyökereket, ha nem megfelelően adagolják az ásványi trágyát a növényeknek. Erre nagyon kell figyelni az ásványi trágyák használata során.
Melyik műtrágya a legmegfelelőbb a növénynek?
Számos tényezőtől függ, hogy melyik műtrágya a legalkalmasabb az adott növénynek. A döntés során figyelembe kell venni a táptalaj típusát, a növény tápanyagigényét és érzékenységét, illetve a trágya kijuttatásának módját is.
